Megkaphatnám azt egy pillanatra?
Erre megfordultam, hogy odanyújtsam a dugóhúzót. Pillantásom meleg, mogyoróbarna szemekkel találkozott. Sötét haj… egy kicsit hosszabb a kelleténél… kisfiúsan hullott a férfi homlokába. Állkapcsának vonalát követtem tekintetemmel, majd megállapodtam tökéletesen formált száján. Ajkai vörösek. Nem túlságosan, csak épp annyira vörösek, hogy elgondolkodtattak, milyen lehet megcsókolni.
- Odaadná? - kérdezte ismét mosolyogva.
Most vettem észre, hogy még mindig a kezemben tartom a dugóhúzót. Odanyújtottam ugyan, de nem engedtem el. Vállat vontam, megpróbáltam egy nevetéssel elütni a dolgot. A férfi széles tenyerébe csúsztattam a dugóhúzót, és a másodperc tört részéig azon tűnődtem, vajon puha-e az a tenyér, vagy kérges. Milyen érzés lenne, ha a szoknyám alá nyúlna és végigcsúsztatná a harisnyámon?
- Hát persze, elnézést. Talán nem is kéne már meginnom ezt a pohár bort.
- Hát ezt igazán nem tudom. Szerintem csak elmélázott egy pillanatra. Ilyesmi bárkivel megesik.
- Azzal ismét felvillantotta mosolyát, mire én melegséget éreztem az alhasamban. Nagyon tetszett a mosolya.
- Igen, elméláztam. De csak egy kicsit - feleltem vállvonogatva.
Nem volt értelme hazudni, épp elég nyilvánvaló volt az egész.
- Nos, az önzésem azt kívánná, hogy többet mondjon, de kevéssel is beérem, annak is örülni fogok - mondta, azzal nekilátott, hogy kihúzza a dugót az üveg Chablis-ból, amit a kezében tartott.
- Nem magamnak lesz - magyarázkodott.
- Én a vörösbort kedvelem. Csak azt mondták, valami izmos embert keresnek, aki ki tudja húzni a dugót egy új palackból. No, nem mintha csupa izom lennék, de annyi van, amennyi kell.
Ezt úgy vettem, mint felhívást arra, hogy megszemléljem az izmait, ezért aztán így tettem. Ugyan nem nézett ki valami izomagyúnak, de azzal, hogy „amennyi kell”, még keveset is mondott. Széles vállai voltak, mely erőt sugárzott. Karjai kellően kidomborodtak a pamut Henley ingben. Valahogy leküzdöttem a rám törő vágyat, hogy végigsimítsak az ing dudorain és hajlatain.
- Úgy látom, még mindig mélázik kissé - nevetett fel, miközben a dugó harsány pukkanással szabadult ki az üvegből.
- Nem kissé - kortyoltam mosolyogva a boromból.
- Nagyon is.
Ekkor felnevetett, és ettől a hangtól a tarkóm bizseregni kezdett. Most a mellkasához kapott és felsóhajtott.
- Jót tesz a hiúságomnak, ha ilyet hallhatok. A nevem Eric.
Még azelőtt elkapta a kezem, hogy odanyújthattam volna. Nem rázta meg. Csupán gyengéden megszorította. Ezúttal a karomon borzongtak meg a pihék.
- Ashling. De többnyire csak Ashnek szólítanak.
- Nem engedte el a kezem, én pedig meg sem próbáltam elhúzni. Jó érzés volt, ahogy bőrének melegsége körülfogta az enyémet.
Eric most közelebb hajolt, és azt suttogta.
- Tetszik a ruhája. Nagyon csábító.
Úgy pillantottam le, mintha még sosem láttam volna a ruhámat. Pedig ez volt a kedvencem. Kényelmesen feszült rajtam, de nem túlzottan. Az elején a kivágás a kulcscsontom alá ért. Kellően diszkrét.
Ami viszont a hátát illeti… nos… nem is volt háta. A ruhát hátul, a nyakrészen kellett összegombolni, onnan viszont csupasz voltam.
- Kösz. Nekem is tetszik.
Eric nem tágított. Továbbra is közel hajolt az arcomhoz, éreztem a leheletét. Szája szinte a fülemhez ért. Elfojtottam a borzongásomat.
- Forduljon meg, hadd láthassam… úgy egészen közelről.
Lassan fordultam meg. Fel sem merült bennem a kérdés, vajon mért járok a kedvében. Ő erre kért, én meg kötelességemnek éreztem.
Továbbra is gyengéden de határozottan fogta a kezem, miközben megfordultam. Most háttal feléje várakoztam, lélegzet- visszafojtva.
Úgy éreztem, lángol a bőröm. Mikor megérintett, hallottam, ahogy kiszaladt a tüdőmből a levegő. Pedig csak egy ujjal ért hozzám. Végigkövette a hátkivágás körvonalát. Ez volt a leggyengédebb érintés, amit valaha is éreztem, még a fejem is beleszédült. Végül elengedte a kezem.
Úgy maradtam megmerevedve, háttal Ericnek. Meg sem moccantam. Fogalmam sem volt, mit tegyek, de azt eldöntöttem, hogy nem töröm meg a ránk telepedett varázst. Hallottam a borosüveg koppanását az asztalon, amikor Eric letette. Két kezét most a derekamra csúsztatta.
Magához húzott, hogy a seggem érezte intenzív erekcióját. Újabb hang szakadt fel torkomból… ezúttal egy sóhajtás. A ruhám suhogott, ahogy ő végighúzta kezét a derekamon és magához szorított. Most forró csókot lehelt a nyakamba.
- Nagyon elrettentené, ha azt kérném, jöjjön fel velem?
A fejemet ráztam. A hangomban nem bíztam, hiszen egy szó sem jött az ajkamra. Csak megráztam a fejem. Nem, dehogy rettent el, még véletlenül sem.
Hagytam, hogy átvezessen a tömegen. A füst sűrű volt, a nevetgélés hangos, a zene bömbölt, úgyhogy ügyet sem vetettek ránk. Senkit sem érdekeltünk. Csak mentem fel a lépcsőn, kezem hátranyújtva az övébe. A szívem összevissza kalapált, az egész testem lüktetett. Rabul ejtett, el voltam varázsolva. Fogalmam sem volt, mért, de nem is érdekelt.
Egyszerűen csak akartam őt… Ennyi, és kész!
A ruhám sejtelmesen suhogott a harisnyámnak súrlódva, miközben felfelé lépdeltem. Kihasználtam a pillanatot, hogy megköszönjem az égieknek vagy akárkinek, aki az ötletet adta, hogy ma este ilyen szexis cuccokat vegyek fel. Nem a szabvány harisnyanadrágot, amit a derekamig húzok fel. Dehogyis. Hanem a legjobb tangámat, a harisnyatartómat, a testszínű harisnyámat. Mosolyra fakadtam a halványuló fényben. Bárki vezérelt is ide, nagyon hálás voltam neki.
A parti zaja egyre halkult, ahogy haladtunk végig a lesötétített folyosón. A kezem még mindig Eric kezében nyugodott, és éreztem, hogy egy kis nedvesség szivárog belőlem, meleg foltot hagyva a bugyim lágyékrészén. Végre sikerült erőt vennem kábultságomon.
- Mit szól majd Derek ahhoz, hogy mi idefent vagyunk? - kérdeztem suttogva.
- Csak őt ismerem, a munkánk kapcsán. Nem szeretném, ha…
- Kilencéves korom óta ismerem. Ügyet sem vet rá - suttogta az ajkaimhoz hajolva, és megcsókolt.
A csók mámora teljesen a hatalmába kerített… Eric hatalmába. De nagyon, mintha sosem csókoltak volna azelőtt. Testének teljes hosszában nekipréselődtem, úgy éreztem, egymásba olvadtunk.
Kinyitottam a számat és befogadtam a nyelvét, mely oly jóízű volt… mint bor és cukor együtt… mint a bűnös dolgok.
- Ide megyünk - azzal betolt egy ajtón, közben csupán egy pillanatra vette le száját az enyémről, mintha ez a csók soha véget nem érne.
Kezemmel sötét hajába túrtam, belemarkoltam, mintha így még mélyebben csókolhatnám… A hátam most az falnak ütközött, és ezt az alkalmat használtam ki, hogy a medencecsontomat az övéhez préseljem.
Úgy helyezkedtem el, hogy érezzem kemény faszának kellemes dörgölőzését a nemi szervemhez. Elégedetten mormogtam, közben egyre csak csókolóztunk. Hagytam, hogy elmerüljek szája nedvességének simogatásában.
Ő húzódott el először, én pedig azon kaptam magam, hogy ösztönszerűen követem számmal az övét, hogy ismét rátapadhassak. Ő azonban most térdre ereszkedett, kezével felkúszott a combom belső felén, homlokát a hasamon pihentette.
- Mi rejtőzik ez alatt a csábos öltözék alatt, Ash?
- Teljesen bezsongtam tőled azóta, hogy megláttalak bejönni a főbejáraton.
- Talán passzentos harisnyanadrág?
- Tangabugyi? Bikini?
- Vagy esetleg semmi?
- Majd megvesztem, hogy megtudjam.
Kezével most a térdemhez ért, aztán azon is túl. Kapkodva szedtem a levegőt ott a sötétben. Hallottam saját magamat. Nem volt elég levegő ott, és a fény is csak pislákolt. Egy antik asztali lámpa világított, mely nem adott több fényt, mint egy petróleumlámpa. Ő pedig ott nyugtatta kezét a térdem fölött. Oly nagy és meleg volt, hogy azt hittem, meggyullad a bőröm.
- Szabad ezt nekem? - kérdezte suttogva, és a hasamnak préselte ajkait. Szavai végigvibráltak a testemen, mely most jólesően reszketett.
- Hát persze!
Én is suttogtam. Alig hallottam a saját hangom, ő azonban igen. Két keze most lassan elindult felfelé. Olyan csend volt a szobában, hogy hallottam kezének csusszanását felfelé a combomon. Ezt a hangot felerősítette a csend és az adrenalin a testemben, így aztán hihetetlenül hangosnak tűnt. Eric keze most a combom tövéhez ért, ahol a harisnyám kapcsolódik a harisnyatartóhoz. Elismerően mormogott, miközben egyik ujját a vékony anyag alá csúsztatta.
- Pont erre gondoltam - sóhajtotta, és a ruhán keresztül csókolta meg combjaim tövét. Egy szűzies csók, és teljesen benedvesedtem. Éreztem, ahogy kitör belőlem, mellbimbóim pedig megkeményednek.
- Reméltem, sőt imádkoztam, hogy valami ilyesmire bukkanjak, ha kettesben lehetek veled. Láttam hátul a harisnyád varrását, és tudnom kellett, hogy vajon igaziak-e, vagy csak olcsó utánzatok - nevetgélt csendesen.
- Nagyon csalódott lettem volna, ha kiderül, hogy ezek gumis harisnyák. Egy ilyen nőnek, mint neked, klasszikus holmikat kell viselnie.
Egy ilyen nőnek, mint nekem. Egy ilyen nőnek, aki pillanatnyilag akkor se tudna kinyögni egy összefüggő mondatot sem, ha az élete múlna rajta.
Eric szinte szemérmesen húzta fel ruhámat. Enyhe rántás a szöveten, szinte kecses mozdulattal, ahogy egy függönyt húzunk el. Erre gondolkodás nélkül fogtam meg ruhám szegélyét és a csípőmhöz húztam. Így már nem állt útjába, én pedig elé tárulkoztam.
- És ez a tanga… nahát… ez tökéletes - sóhajtott fel, lehelete ezúttal lágy szellőként simított végig a hasamon. Éreztem, ahogy pihéim megborzonganak és égnek állnak. Most még szorosabban vontam magamhoz a ruhámat, csak hogy csináljak valamit és elvonjam a figyelmemet arról, milyen bizonytalan vagyok. Kiszolgáltatott, hisz már a pillantása is megbabonáz. Először a szeme, aztán az ujjai melegen és tompán követik végig selyemtangám háromszögét. Forróság tör arcomra és mellkasomra, és mint lávafolyam áramlik le a pinámba. Torkomból halk nyögés tör fel.
- Bízol bennem? - kérdi Eric duruzsolva, és a bugyimmal határos lágy bőrt csókolgatja. Teljes testsúllyal nehezedek a falnak. Aztán bólintok, bár semmi okom sincs arra, hogy bízzak benne. Az égvilágon semmi. Mégis bíztam benne… ösztönszerűen. Igen, bíztam benne.
Egy pillanatra se veszi le ajkát a testemről, hangja most mégis kissé erősebb.
- Azt a karom, hogy mondd ki! Hangosan! Bízol bennem?
- Igen - suttogtam.
Mihelyt e szó elhagyta ajkamat, Eric hozzákezdett. Kikapcsolta harisnyáimat. A most már üres csatok csupasz combjaimnak súrlódtak.
Eric lassan húzta le a harisnyákat, egyenként, túlzott óvatossággal és türelemmel. Aztán a levegőbe emelte az egyik lábam, s a lehúzott harisnyát gondosan félretette. Ugyanígy bánt a másik lábammal is. Mire mindkét harisnya ott feküdt a padlón, én már lélegezni is alig tudtam. Épp csak annyi oxigént szívtam be, hogy életben maradjak. Eric most beakasztotta ujjait a tangabugyim oldalpántjaiba, aztán óvatosan megrántotta, majd megállt. Megcsókolta a derékpánt fölötti mezítelen bőrt, majd lassan húzta le rólam a leheletfinom anyagot.
Hallottam az anyag suhogását a csaknem teljes sötétségben, és ez szinte földöntúli örömmel és izgalommal töltött el. Mikor a tanga megállapodott a bokám körül, először egyik, majd másik lábamat emelte fel, úgy húzta le azokról. Aztán felállt, egyik kezében a harisnyákkal, másikban a tangabugyival.
- Nos, Ash, akkor most fordulj meg, arccal a falnak.
A szavaktól meglepődtem, de a tónusuk megnyugtatott. Követelődző, de gyengéd szavak voltak. Engedelmességre akar bírni, de egyben megnyugtatni is. Most lehajtotta fejét és szájába vette egyik mellbimbómat és szopogatta, míg a mellemből kirobbanó tűz a nemi szervemig terjedt.
- Gyerünk már, fordulj meg.
Habozás nélkül engedelmeskedtem.
Eric végighúzta ujjperceit a gerincemen, egészen le a seggemig… éreztem, ahogy a selyem és a nejlon a bőrömnek dörzsölődik. Testem végigborzongott, ahogy a nyakamba hajolt és éreztem a leheletét. Lágy harapása elég kemény volt ahhoz, hogy megvonaglottam, a mellbimbóim pedig majd kicsattantak. A sajgás gyönyöre végigszántott a bőrömön, és eközben próbáltam kitalálni, mit tervez velem. Most lehajolt, én pedig megéreztem leheletét a gerincem tövénél.
- Tárd szét a lábadat - mondta nagy nyugalommal, én azonban a legkevésbé sem voltam nyugodt. Eric azonban a lábikráimnak feszítette tenyerét és erővel tolta szélesebb terpeszbe a lábamat. Éreztem, ahogy a csúszós nejlon a bokám köré omlik, hurokba fogva azt, Eric pedig a bal felemhez hajlik. Aztán hallottam a félhomályban a harisnya surrogását, és közben néztem őt, ahogy azt egy öltözőszekrény lábához kötözi.
- Jó, most jön a másik - mormolta úgy, mintha csak magában beszélne. A jobb bokám is hurokban volt már, Eric pedig fogta magát és odakötözte az antik ágy lábához.
Aztán felállt és kezét végigcsúsztatta az oldalamon, ugyanezzel a mozdulattal felhúzta a ruhámat, egészen a fejem fölé, én meg úgy emeltem fel a karomat, mint valami gyermek.
- A melltartó maradhat - suttogta, és néhány másodpercig csak csókolgatott. Gyengédsége némiképp enyhített a mellkasomat feszítő félelmen.
Széles terpeszben álltam ott, és úgy éreztem magam, mint egy motozásra váró fogoly. Ám ahelyett, hogy ez az egész zavart volna, hihetetlen erőt éreztem magamban. Éreztem, ahogy pillantása rám szegeződik. Ahogy végigmustrál és szinte belém temetkezik, ahogy ott állok terpeszben és csaknem meztelenül… egyedül neki.
- Emeld a karod a fejed fölé, Ash. Igazából a hátad mögé szeretném kötözni, de látom, hogy kissé ideges vagy. Ha a fejed fölé kötözöm őket, az nem olyan félelmetes.
Már majdnem azt mondtam, abban is benne vagyok. Kösd csak hátra a kezem. Mégsem mondtam. Valószínűleg jobban ítélte meg lelkiállapotomat ebben a helyzetben, mint én magam. Számomra új helyzet volt, hogy összekötöznek. Ő bizonyára csinált már ilyet. Most felcsúsztattam a karjaimat a meszelt falon és összekulcsoltam két kezem.
- Van fogalmad róla, milyen látványt nyújt a hátad ebben a helyzetben? Mint egy művészi mestermű. Azok a hosszú sima izmok feszülnek, élményszámba mennek. Öröm rád nézni.
- Hangja zene volt fülemnek, és a mellbimbóim még jobban bekeményedtek, mint apró kavicsok feszültek mohón a melltartóm fekete csipkéjének.
A saját tangabugyimmal kötözte össze csuklóimat, méghozzá szorosabban, mint vártam. Nyelvével teljes hosszában végigszántott a nyakamon, majd újabb harapás következett. Éreztem combom belső felének forróságát és nedvességét. Lüktetett az egész testem, és már csak arra vártam, hogy megbasszon. Körülöttem a világ leszűkült arra az idegen valakire, aki ott állt mögöttem; a bokám köré tekeredő nejlonra és a kezemet gúzsba kötő selyemre. És a kiszolgáltatottságomra. Tehetetlen voltam, és a gondolat, hogy ki vagyok szolgáltatva Ericnek, megbizsergette a pinámat, és rohadtul közel álltam az orgazmushoz.
Most hallottam, hogy lehúzza cipzárját, hallottam a szövet zizegését. Hallottam a padlóra hulló ruhák szinte alig hallható suhogását. Vártam.
Kezével végigsimított a hátamon, szavai az agyamban visszhangzottak, ahogy a két meleg tenyér végigsiklott minden izomszálamon. Aztán megragadta csípőmet és magához rántott. Kis híján egyensúlyomat vesztettem, Eric azonban keményen tartott.
Igyekeztem visszanyerni egyensúlyom, ahogy csak tudtam, szétterpesztett lábbal, hátravetett seggel és a fejem fölé emelt karokkal.
Muszáj volt bíznom benne.
Most belém merítette két ujját, egyenesen a forrón várakozó testembe. Hangosan felsóhajtottam.
- Már nagyon vártad, igaz? Tiszta lucsok vagy… akarod hogy megbasszalak, Ash? Válaszolj! Ne csak bólogass a csinos kis fejeddel, hanem mondd hangosan.
Bár arcom lángolt és testem mintha lázban égett volna, mély lélegzetet vettem és azt mondtam:
- Azt akarom, hogy basszál meg, Eric. Kérlek, tedd azt!
- Azzal gondolkodás nélkül még jobban hátralöktem a seggemet. Hívogatóan, egész testemmel követelődzően.
Mélyen a mellkasából tört fel az a morgás, ujjait a csípőmbe vájta, és oly hirtelen nyomult belém, hogy a lélegzetem félúton elakadt. Aztán megkönnyebbültem sóhajtottam fel és hálásan csusszantam még jobban a faszára, ő pedig baszni kezdett.
A bizalom nem volt erős oldalam, még a legjobb körülmények között sem. Szinte tök sötét volt, én meg összekötözve egy idegen férfi társaságában… ez semmiképpen sem nevezhető a legjobb körülményeknek. Már sokan tanítottak arra, hogy efféle férfiakban bízni a hülyeség legbiztosabb jele. És fogalmam sincs miért, de Ericben mégis bíztam. Megbíztam benne, mikor megkötözött, egy vaksötét helyre hozott és ott baszott. Ez a vak bizalom oly felszabadító érzés volt, hogy még a gondolatát is elvetettem minden ellenkezőnek, miközben ő még jobban belém hatolt. A makkja újra és újra a méhszájamat döfködte.
Próbáltam leküzdeni az orgazmust, ám testem akaratomon kívül is szorosan fonódott az övére. Vesztettem. Méghozzá látványosan, mely harsányan tört rám a megkönnyebbülés, ismétlődő hullámaival. Tehetetlenül hajtottam homlokomat a hűvös falnak és felzokogtam örömömben.
- Helyes, jó kislány vagy - suttogta fülembe Eric. Keze végigszántott a seggem izmain, a pinám pedig egyre csak lüktetett a farka körül.
- Ne mozogj. Maradj csak így, ahogy most.
Kihúzta magát a testemből, én pedig ürességet éreztem. Hideget. Azt akartam, hogy ismét bennem legyen.
- Csak türelem - suttogta, mintha csak a gondolataimban olvasna.
- Még nem fejeztük be, semmilyen értelemben sem.
- Azzal kioldozta harisnyáimat, megigazgatta őket úgy, hogy lábaim most még távolabbra kerültek egymástól. Még kiszolgáltatottabbá váltam. Aztán újból csomóra kötötte azokat, majd a fal mellé csusszant úgy, hogy egyszer csak ott volt velem szemben. Összekötözött kezemet a fején nyugtattam, melleim Eric mellkasának feszültek. Most az jutott eszembe, mit nem adnék azért, ha levenné a melltartómat és szopogatná a mellbimbóimat, de hangosan nem mondtam ki.
- Most hadd lássam, mire is vagy képes, miután elélveztél - mondta, azzal megcsókolt. És ez a futó csók elég volt ahhoz, hogy még többet akarjak. Bár a melltartómat nem vette le, azért a kosarakat lehúzta, és gyengéden kezdte harapdálni előbb az egyik, aztán a másik mellbimbómat. Mire a nyelve hosszú forró csíkot szántott végig a hasamon a várakozó puncimhoz, én már azt sem tudtam, hol vagyok.
Aztán a szája célhoz ért. Ajkai, nyelve és fogai szinte vitustáncot jártak a szeméremajkaimon, majd a csiklómat szopogatta. Nyelvének merev hegye belém csusszant, közben halkan mormolt. Bizonyára megízlelte, milyen, mikor elmegyek. Próbáltam szilárdan megállni, és felsőtestemet a falnak préseltem, közben azon imádkoztam, nehogy felbukjak. Ám erre csak azért nem került sor, mert két keze szorosan tartotta csípőmet… ezzel tökéletesen tisztában voltam.
És csak akkor engedett el, mikor újból elélveztem… A második robbanásszerű orgazmus tört rám, melytől nedves lett arca és ajkai.
Mikor felállt és megcsókolt, a bor és az én nedveim íze érződött rajta.
Egész éjszaka tudtam volna csókolódzni vele. És még csókolódzás közben is jártak az ujjai… a csiklómat birizgálta, becsusszant a puncimba, hogy folyton az orgazmus határán álltam.
- Jól vagy? Nincs semmi gond? - kérdezte.
Fogaival most ismét a mellbimbóimmal játszadozott, és ez a felséges érzés egyenesen a pinámig sugárzott. Csak nyögdécseltem és alig tudtam kimondani:
- Nincs, jól vagyok.
- Akkor jó.
- Azzal ismét mögöttem termett.
Éreztem, ahogy a fasza újból a puncimnak dörgölődzik, miközben testem mohón vonaglott. Aztán ismét belém hatolt. Hisz pont ezt akartam… hogy megint ott legyen bennem, döfködve, lökdösve. Közben én továbbra is tehetetlen vagyok, és őrá bízom magam. Már magától a gondolattól hátralöktem magam, hogy siettessem a belém hatolást, melyre úgy vágytam.
- Csak nyugi, ne mozogj!
- És éreztem, hogy merev hímtagját kihúzza testemből. Ez a büntetés! - gondoltam magamban.
Felsóhajtottam… egyszer, kétszer, háromszor…
Aztán minden előzetes nélkül ismét belém csusszant. Egyetlen erőteljes lökéssel, mely teljesen kitöltött, és még a lélegzetem is elakadt. Kezét a kezemre tette és teljes testsúlyával dőlt nekem, így préselt a falnak, szinte szétlapított. A farka mélyen és gyorsan döfködött, miközben a fülembe lihegett, én meg a hideg falat csókolgattam. Fogait a vállam puha húsába vájta, mire én megint elmentem. Kéjes sikollyal viszonoztam az ő mély torokhangját, miközben belém lövellte nedveit. Erőteljesen döfködött együttes orgazmusunk hatására.
Átvészeltük a csöndet és az utórezgéseket. Eric hosszú ujjai a megkötözött csuklóimon köröztek. A lapockámon éreztem szívverését.
Harapása a vállamon a legédesebb fájdalommal sajgott. Úgy éreztem, a birtokában vagyok. És furcsa mód biztonságban.
- Ne mozogj!
- Azzal Eric kioldozta csuklóimat, én meg tüstént úgy éreztem, mintha tűkkel szurkálnák a húsomat. Ott maradtam összekulcsolt kezekkel és felemelt karokkal, mert nem akartam megtörni a varázst.
Hallottam, ahogy lehajol, majd a nejlon zizegését, miközben kibogozta harisnyáimat. Éreztem, hogy a feszültség múltával combjaim elernyednek, reszkető izmaim szinte égtek. De azért így maradtam. Szélesre terpesztett lábakkal. Meg sem moccantam volna, míg ő nem mondja.
- Fordulj meg.
Megfordultam. Ő rám mosolygott. A legcsábosabb mosollyal, amit valaha is láttam. Titokzatos mosoly, és csakis nekem szól. Az ő kezében voltam, és fura mód úgy éreztem, így teljes biztonságban vagyok. Meg sem kérdeztem, csak visszamosolyogtam rá.
Segített felvenni a bugyit.
- Azt akarom, maradj így, ne törülközz meg. Hagyd így, száradjanak a testedre a nedvek, meg a ruháidra.
- Rendben?
Bólintottam, ő pedig felhúzta rám a harisnyáimat… valami mennyei érzés volt. Ahogy öltöztetett, ahogy kényeztetett…
Most a ruha következett. Áthúzta a fejemen, megigazgatta, elsimította a gyűrődéseket. Felborzolta a hajamat, majd a cipőket segítette rám. Aztán két jókora tenyerébe fogta a fejem és megcsókolt.
Ugyanolyan csókkal, amilyennel az egészet kezdte. Én meg totál kész voltam, teljesen átadtam magam. Nem számított már semmi, csak az ő forró szája, a bársonyos nyelve és az az érzés, ahogy a fejemet fogta a kezével.
- Bízol bennem? - kérdezte ismét.
- Igen.
- És ezúttal tudtam, hangosan kell mondanom. Mert így is gondoltam. Most már volt rá okom, hogy bízzak benne.
- Helyes. Akkor most hazajössz velem.
- És ez nem kérdés volt.
- Hát persze.