- Dehogy mész a kanapéra! - térített vissza a gondolataimból a nénikém.
- Elég nagy az az ágy, elférünk rajta ketten is...

Mondanom sem kell, a pániktól és a meglepettségtől egyetlen szót sem tudtam kinyögni. Valószínűleg a légzést is újra kellene tanulnom tudatosult bennem, mikor az oxigénhiánytól égő tüdőmbe egy mély sóhajjal préseltem némi levegőt. Nem tudom milyen jelentőséget tulajdonított ennek a sóhajnak a nénikém, mindenesetre halkan felkuncogott. Ahogy közeledett felém egyetlen mozdulattal lecsusszantotta a magára terített selyem köntöst majd oda sem nézve az ágy végébe hajította, pontosan Lizzy-ére!
- Ezt legalább nem veszi észre! - gondoltam. Szóval egy kipipálva. Maradt a top a kezem alatt, és az unoka hugi az ágyam mellett. Óhhhogyazamagasságos... Mire idáig sikerült eljutnom fejben, felnéztem Eve-re és az agyam rebootolt! A csipkés babydoll szinte teljesen átlátszó volt. Hatalmas, legalább két tenyérnyi műmellek, méretes, a csöcsökhöz illő bimbók, alattuk lapos has és csupasz pina! Megint elfelejtettem lélegezni. Nem gondoltam én már arra, hogy Lizzy ott fetreng a földön alig pár centire és az sem érdekelt már, hogy lebukhatunk! Most, hogy az anyja, az én nénikém majdnem meztelenül készül bemászni az ágyamba, a realitás csak egy furcsa perverziónak tűnhetett volna. Tűnhetett volna, ha képes lettem volna még egyáltalán gondolkodni. Az agyamból az összes vér távozott ugyanis és az utolsó vörösvértestig a lábam közé masírozott, hogy ott aztán le is telepedjenek. Érzésem szerint hosszútávon. Igen, legalább 16cm hosszan. Szóval én csak félig ültem, félig feküdtem és meredtem. Szememmel farkammal egyaránt.
Szótlanul, aprókat és gyorsan lélegezve figyeltem, ahogy Eve néni egyre közelebb jön, majd lehajolva felemeli az ágyterítőt, amitől a hatalmas csöcsei engedve a gravitációs kényszernek, súlypontjuk változtával, kis híján kibuktak a cseppet sem szoros fogságukból. Természetesen jöttek a légzési rendellenességek. Ezúttal csak a felét felejtettem el és csak befelé szívtam a levegőt mint egy béka, majd amikor már nem fért be több, hosszan de kissé remegve fújtam ki. Amikor bemászott az ágyba, a szétnyíló lába közt egy pillanatra látni véltem a punciját szinte teljes egészében.
- Pont olyan mint Lizzy puncija! - villant át az agyamon. Akkor hirtelen minden újra visszatért. Ez a gondolat kiszakított a kábultságomból és régi jó ismerősként üdvözöltem a pánikot, ahogy mázsás súlyával ismét a mellkasomra telepedett.
- Kicsit idegesnek tűnsz édesem! - jegyezte meg a nénikén, én meg hirtelen arra gondoltam, hogy fasza, pókerezni sem fogok.
- Csak egy kicsit megleptél, ez minden! - szabadkoztam teljesen elvörösödve. Nahát, némi vér visszatalált fejembe. Ha nem is az agyamba... Pánik, kétség, tanácstalanság. Hogyan tovább. - El kellene ájulnom! - gondoltam, de ez most nem volt opció, még a vértelen agyammal sem. Az adrenalin könyörtelenül pörgette a ketyegőm.
- Olyan édes vagy ahogy így elpirulsz, gyere már ide egy kicsit! - mondta, majd a tarkómnál fogva magához rántott, és a fejemet a melleire nyomta. - Nem kell zavarban lenned! - próbált nyugtatni, de én alig hallottam valamit abból amit mond és őszintén bevallom nem is érdekelt. Most hogy a fejem a csöcsöknek támaszkodott, tőlem akár a relativitás elméletét is taglalhatta volna. Egy hirtelen mozdulattal megszakította az ölelésünket és rám nézett. A pillantása valahogy olyan gyanúsan fürkésző lett. Átment Colombó-ba. Mi a franc?! Tudja, baszki, tudja... Hogy is volt amikor egyest hoztam? Ártatlan arc, kissé lebiggyesztett száj, bociszem. Megdugtam a lányát, az unokahúgom, ha tudja, akkor megbaszhatom a bociszemet. Mindez kb. egy és fél másodperc alatt pörgött végig fejemben. Hohó, pörgés a fejemben?! Visszatértek a vérnépek és már a farkam sem áll.
- Tudod Daniel, - kezdett bele és nem édesem, vagy drágám, hanem Daniel. Ezt már baszhatom! - furcsa módon Lizzy parfümje árad belőled, és ami azt illeti az ágyból is!
- Nem kérdez. Csupán ténymegállapít és most tőlem várja ezen megállapítások megmagyarázását. Majdnem elröhögtem magam. Ekkora baromságot. Nem azon bukunk le, hogy egymás mellett fekszünk pucéran amikor ránk nyitnak. Nem azon, hogy a topja az ágyon hever, a köntöse az ágy végében. Még csak nem is azon, hogy az ágy mellett lapul még mindig pucéran a szőnyegen. Neeem. A kibaszott parfüm, ez buktat meg! Próbáltam valamit mondani, de úgy látszik, a vérlények megint távoztak, de hogy nem a farkamba az tuti. Szóval már öreg barátként üdvözöltem a triót. Pánik, kétség, tanácstalanság üdv!
- Ööö... Szóval... Izé...
- Isten látja lelkem én próbálkoztam, hogy kinyögjek valamit, de a vérhiányos agysejtjeim nem segítettek. Ekkor egy kecses női kéz jelent meg a balomon, majd lecsapott az ágy végében lévő köntösök egyikére. Eve néni ijedt kis sikolyt hallatott. Majdnem én is. - Most! Ájulj el barom! Most! - hiába szuggeráltam magam, nem jött az enyhet adó tudatvesztés. Pánik, kétség, tanácstalanság! Ja hogy el sem mentetek fiúk! Én csak ültem az ágyban a nénikémmel, én pucéran és sápadtan, ő csak majdnem pucéran és majdnem sápadtan. A sok szoláriumtól lehetetlen volt, hogy elsápadjon. Elhallgatva figyeltük, ahogy a szintén pucér Lizzy magára ölti az anyja köntösét. Higgadtan. Higgadtan baszki, mintha a dzsekijét venné fel mielőtt kilép a házból. Beszarás. Most már nemcsak pucér voltam és sápadt, de elképedt is. A csajnak kötélből vannak az idegei. Hajókötélből. Bazi vastag, sodrott hajókötélből.
- Gratulálok anyu! - mondta izgatottnak csöppet sem nevezhető hangon., majd egy laza mozdulattal besiklott mellém a takaró alá. Eddig sem nagyon izegtem - mozogtam, de most ledermedtem.
- Nem tudom miből jöttél rá, de igen, lefeküdtünk és még fogunk is egymással.
Agy halott. Igen, azt hiszem a helyes kifejezés az állapotomra. Kis hatás szünet következett. Gondolom Eve nénit is ledermesztette Lizzy, de ő hamarabb kievickélt a sokkból.
- A vacsoránál mindketten furcsák voltatok, és nemrég benéztem hozzád és nem voltál az ágyadban! - vonta meg a vállát, amitől a mellei vele mozdultak. Kanos lettem. Most komolyan, mi a frász bajom van?! Valaki bikázza már be az agyam! Itt már a vér nem segít.
- Szóval ez most mi? Szerelem? Mondjátok, hogy csak szex! Nem akarok retardált unokákat!
Mondjuk, hogy csak szex? Hol marad a sikítozás, átkozódás, lincselők hada, fáklyás menet a Rodeo Drive-ra, hogy keresztre feszítsék Danielt?! Csak kapkodtam a fejem és már már kezdtem magam abba hitbe ringatni, hogy megúsztam. A retardált unoka dolog azért nem volt szép. Ezen akadok fel, mikor lehet megúszom a vérfertőző kufircot? El kell mennem egy MR vizsgálatra vagy mire! Hirtelen feleszméltem és rájöttem, hogy tőlem várnak mindketten választ. De mi a frászra?!
- Ööö... - ez jóóó, ezt ma már mondtad idióta.
- Nem tudom!- mondtam az egyetlen dolgot amiben teljesen biztos voltam.
- Majd kiderül anyu. - bólintott rá Lizzy. Legalább ő elégedett volt a válaszommal.
- Akkor hát, majd kiderül. - bólintott rá Eve néni, majd lassan kikászálódott az ágyból.
- Liz kérem a köntösöm. - nyújtotta a kezét, majd egy pillanattal később magára terítette és elindult az ajtó felé.
- Lizzy nem akarom, hogy a hajnal itt találjon! Martha nénéd nem hiszem, hogy jól reagálna erre a ti kis...
- Izétekre! - mondta búcsúzóul, majd ránk csukta az ajtót.
- Mi a frinceskibaszottfranc volt ez?! - kérdeztem teljesen elképedve Lizzy-t.
- Férfiak! - sóhajtott lemondóan.
- Ugye nem esett le a tantusz? - értetlenkedő arckifejezésemre, csak kissé szánakozva gyengeelméjűségemen magyarázni kezdett! Már majdnem kikértem magamnak, hiszen a vérlények disszidáltak az agyamból, de aztán mégsem tettem és csak figyeltem.
- Először is, ha be is nézett hozzám, úgy láthatta, hogy az ágyamban fekszem, mert úgy rendeztem a takarómat. - emelte fel az egyik ujját.
- Másodszor, minek a csábhacuka, ha csak engem keres! - emelte a középső ujját.
- Harmadszor, minek mászott az ágyba, ha gyanította, hogy itt vagyok! - már három ujj volt a levegőben.
- Ergó? - Költői kérdésnek tekintettem és vártam hogy folytassa.
- Ergó le akart fektetni a ribanc! - rázta meg a fejét.
- Nem hiszem el, hogy nem esett le! A kis színjátékkal, esélyt adtam neki, hogy úgy táncoljon ki a szituból, hogy ő a megértő, tök laza mama!
- Te jószagú... Sosem fogom megérteni a nőket ugye? - én is költő kérdésnek szántam, nem is kaptam rá választ. Helyette csak egy kutakodó kezecskét éreztem, ahogy egyre közelebb oson az éledező farkamhoz. Éledezett bizony. Amit Lizzy mondott, annak volt értelme. Eve akar engem! Beszarás! Hogy én is akarom-e? Hahh! Craig haverom fél karját adnám érte! Na jó nem is olyan jó haverom. Amint a kezecske rámarkolt a dákómra, gondolatban már Eve nénivel voltam és azonnal letámadtam Lizzy-t.
Magam alá gyűrtem és hevesen csókolni kezdtem, miközben a jobb kezemmel a puncijára tapadtam. Számottevő nedvességet nem találtam, ezért a hevességem egy apró szisszenést váltott ki belőle. Ez kissé lehűtött és vissza vettem a tempóból. Visszatértem a cicik simogatására. Hüvelykujjammal lassan körbe dörzsölgettem a bimbókat, felváltva egyiket a másik után. A kicsi feszes cickók valahogy nem illettek az Eve néni fantáziába.
Mikor az ajkáról elszakadva, lassan ösvényt csókoltam magamnak a mellei felé, már egyáltalán nem bántam, hogy a lány és nem az anyja fekszik itt mellettem. Az elhaló sóhajból, ahogy a bimbóit a nyelvemmel ízlelgettem, arra következtettem ő sem bánja. Már indultam volna lefelé, hogy a másik száját is megcsókoljam, amikor fejem megfogva visszatartott. Felhúzott magához és finoman jelezte, hogy azt akarja, hogy hanyatt feküdjek. Mikor két vállra fektetett, gyorsan elhintett puszikkal kisérve lefarolt a meredező szervemhez, majd finoman a szájába csúsztatott. A kezét ez alkalommal sem használta, hanem azokat a már bevált módon, a fenekem két partja alá tuszkolta és belemarkolt.
Ösztönösen ragadtam meg a haját és kezdtem ütemesem dugni a száját. Egyre mélyebbre sikerült behatolnom a nedves és forró puhaságba. Légzése ritmusát a lökéseimhez igazította, így teljes összhangban mozogtunk. Kis idő múltán, a seggemet markoló kezeivel ösztökélt nagyobb iramra én pedig engedelmeskedve löktem egyre szaporább ritmusban. Kezdtem magam nagyon jól érezni ezért megálltam, mielőtt túl jó lett volna.
- Benned akarok elmenni! - válaszoltam a kérdő tekintetére, mivel úrilány tele szájjal nem beszél ugye.
- Ok! - négykézláb helyezkedett el mellettem, majd a mellkasát az ágyra helyezte, és így teljesen kitárulkozva várta a közeledésem. Közeledés hah... a new yorki expressz közeledik úgy, ahogy én rohamoztam meg a nedveiben tocsogó kissé elnyílt puncit.
- Így akarlak Dannyboy, hátulról és keményen! - nézett rám a fejét oldalra fordítva a párnán. Válaszom csupán egy bólintás, majd egy erőteljes lökés volt, és tövig merültem nedves forróságba. Mindketten nagyot nyögtünk, mikor az csípőm a fenekének csattant.
- Maradj Dannyboy, ne mozdulj kicsit! - mondta kéjtől elalélva, én pedig a szemem lehunyva élveztem a puncija lágy pulzálását. Csak akkor kezdtem lassan gyorsuló ütemben mozogni benne, mikor éreztem, hogy csípője lassú körzéssel többet követel. Két kézzel a seggébe markolva döngettem, miközben testünk hangosan csattant össze minden lökéskor. Ösztönös mozdulatokkal dugtam, tudatos énemet kikapcsolva.
Egyszer csak, magamat is meglepve egy nagyot húztam a seggére. Kéjes sikollyal reagált, ami tovább tüzelt engem is. Minden második, harmadik behatolásnál, a tenyerem nagyot csattant a seggén. Lizzy már a párnát harapva élvezett, de én könyörtelenül basztam és paskoltam. Ütéseim nyoma vörös foltokként rajzolódtak ki halvány tomporán. Magamból kikelve gyúrtam, gyömöszöltem a csodálatos testrészt. Lizzy épp második alkalommal harapott a párnába, hogy elfojtsa feltörő sikolyát, amikor én is robbantam. Hangosan, artikulálatlanul nyögve ontottam belé a teljes készletem. Még akkor is remegtem, amikor teljesen kimerülve, zihálva a hátára dőltem és a tarkóját csókoltam. Lassan kezdtem magamhoz térni, ezért oldalra dőlve elterültem, hogy ne nyomjam agyon, ő pedig, ahogy korábban, az ölembe tolva a fenekét, édesen befészkelte magát.
- Nem voltunk túl hangosak? - kérdeztem kissé aggódva.
- Kit érdekel?! - vonta meg a vállát.
- Ez volt eddig a legjobb! Bárki hallotta is, megérte! - majd hátra nyúlva, meg ragadta a karom és a mellére húzta, majd a fejét felemelve várta, hogy a másikat alácsúsztassam. Mikor kedve szerint kényelembe helyezte magát, a csendben hallgattam, ahogy lélegzete lassan egyenletessé válik és elalszik. Volt valami megdöbbentően megnyugtató ebben a helyzetben. Annyira életszerű, hogy szinte mesébe illő. Éreztem, hogy lassan engem is meglegyint Álom Manó, de mielőtt elnyomott volna, férfiúi hiúságom még remélte, hogy Eve néni hallotta miféle hangokat csiholtam ki a lányából...