Szerző/beküldő: Anonymous
Hát, először is azzal kezdeném, hogy a barátnőmmel, akit én nagyon, de nagyon szeretek, távkapcsolatban élünk. Igen, ez elég rossz mindkettőnknek, de isten a tanúm rá, nem fogom elhagyni, és megcsalni se soha. Mert tényleg szeretem.
Nos, én egyetemista vagyok Budapesten, ő pedig szlovákiai magyar. Az interneten ismerkedtünk meg, de nem társkereső oldalon. Tehát a helyzet az, hogy csak hétvégéken tudunk találkozni, azokon se mindegyiken, mert bármikor közbe jöhet valami, és már miért ne jönne?
Kicsit több mint 5 hónapja járunk. Eddig hónapfordulón még nem sikerült együtt lennünk, de majd egyszer... Az 5. - ről is lecsúsztunk, és azon a hétvégén nem is találkoztunk. Már két hete nem láttam... A második héten már minden bajom volt, nem tudtam, és nem is akartam másra gondolni, csak rá. Van egy ilyen kis "fogadalmam", hogy én magamnak nem csinálom, hiszen ez már az ő dolga:-). Szóval 2 hete élveztem el utoljára, és már nagy hiányom volt. Tudta ezt ő is, ezért is határozta el, hogy kínozni fog engem... Rossz kislány...
És akkor... Elérkezett a nagy nap! Pénteken csak egy előadásom volt, úgy van az órarendem, hogy korán tudjak ilyenkor szabadulni, mert amúgy is messze lakok Budapesttől. Délben felpattantam a buszra, mely elrepített Győrbe, ahonnan az egyetlen busz indul oda, ahol lakik. Egész nap. Mindig imádkozok, hogy ne legyen dugó az autópályán, mert akkor előfordulhat, hogy nem érem el. És akkor... Akkor nagyon SZOMORÚ lennék. Hja. De most szerencsére simán elértem, felszálltam a zsúfolt buszra, egy ismerőssel végig beszéltem az utat, ami így hamar eltelt. A szokásos kéz izzadás, idegeskedés azért megvolt, mint mindig. Végre beért a busz, kicsit korábban, mint szokott, ő is pont akkor érkezett ki elém. Odafutott hozzám, átölelt, kaptam puszit, ahogy azt illik... Ismerős elvitt kocsival, úgyhogy megspóroltuk a 20 perces sétát. Amint megérkeztünk, rögtön elkezdtük... Nézni a Csacska angyalt... A kedvenc sorozata. Nekem nem. :-). Közben én masszíroztam a lábát, mert azt szeretem, meg szerintem azért ő is... Szoknyában volt, mert megkértem, hogy abban jöjjön. Szeretem, ha szoknyában van. Miközben masszíroztam a lábát, előtört bennem a vágy, hogy szeretkezzek vele, hiszen a szoknya alól elővillant néha a bugyija. De még vártam vele, hogy előhozzam a témát. Fel voltam készülve rá, hogy csak este kaphatom meg, de titokban azért reménykedtem.
Az epizód végeztével felmentünk a szobájába, és beszélgettünk. Néha csókolóztunk is, pedig azzal is úgy volt, hogy csak este... De nem bírta megállni, ahogy én sem. Szerencsére... Mondjuk én nem is akartam. Néha szereti azt játszani velem, hogy elhatározza, hogy csak este lehetünk egymáséi, és nekem az a dolgom, hogy folyamatosan próbálkozzak. Persze csak finoman, nem szabad durvulni. Most is ezt játszottuk, szépen haladtam, már a szeméreménél simogattam, persze bugyin keresztül. Mire nem jó a szoknya??? Láttam rajta, hogy nagyon kívánja a dolgot, és egyre ritkábban parancsolt rám, hogy nem szabad. De azért rám parancsolt... Hogy elkerülje az elkerülhetetlent, elhívott egy bárba. Addig sem vagyunk kettesben a szobában, így megszűnik a veszély, hogy idejekorán egymáséi leszünk. Én persze beleegyeztem, hogy elmenjünk, hiszen amúgy is ritkán mozdulunk ki, és már a hét közepén beletörődtem, hogy este lehet csak az enyém. A bárban nem voltak sokan, ezért ott sem könnyítettem meg a helyzetét. Folyamatosan "támadtam", csókolóztunk, néha el is dőltünk a sarokpadon. Itt is előtört belőle a kisördög, és hogy tovább kínozhasson benyúlt a lábam közé. Nekem sem kellett több, hasonlóan cselekedtem, csak én az ő lába közé nyúltam be:-). Azért vigyázni kellett, mert néha elment egy-két vendég mellettünk. Mire visszaértünk, már 7 óra körül járhatott. Pont jókor... A Jóban rosszban... Szerencse, hogy erről a fantasztikus sorozatról sem maradtunk le. (Remélem érezhető az ironikus hangnem...).
Miután beszívtuk magunkba azt a magas fokú kultúrát, melyet csak ez a sorozat képes nyújtani, ismét felmentünk a szobájába, ahol megvetettük az ágyat. Beígértem neki, még hét közben, hogy kapni fog egy hátmasszázst, mert a kisasszonynak szokott fájni a háta, nekem meg mindig nagy örömömre szolgál, ha megmasszírozhatom. Levetettem a felesleges ruhadarabokat róla, még a melltartót is, majd hasra feküdt. Mondanom sem kell, rögtön felállt a kukim... (a továbbiakban is így fogom nevezni, mert a "pénisz" szó túl komolyan, a "farok" szó túl bután hangzik, legalábbis ebbe a fogalmazásmódba kevésbé illik bele. Viszont a "kuki" szó... Az valami fantasztikus...:-) Mintha ebbe a szövegbe találták volna ki) A vége felé már nemcsak masszíroztam, hanem csókolgattam is a hátát, és a nyakát. Azt nagyon szereti. Mindketten nagyon felizgultunk, nekem már máson sem járt az eszem, csak azon, hogy végre megkaphassam.
Már csak annyit kellett kibírnom, amíg mindketten lefürdünk. Én olyan gyorsan nem mosakodtam még soha. Én fürödtem másodszorra, mire végeztem, a szobában gyengén, 3 gyertya pislákolt, az ágyon egy meztelen csajszi feküdt. Közelebb mentem, jól megnéztem, akkor látom, hogy ő az. (Ez most egy elég gyenge poén volt, csakhogy egy picit gonoszkodhassak vele) Tehát ott feküdt anyaszült meztelenül, és rám várt. Fel sem vettem az alvó-ruháimat, tudtam, nem lesz rájuk még egy darabig szükség. Bevetődtem az ágyba, majd melléfeküdtem. A vágy tüze lobogott mindkettőnkben. Végigsimítottam a testét, majd vadul csókolózni kezdtünk. Benyúltam a lába közé, és simogattam a csiklóját. Ő is mozdulatra bírta a kezét, és lenyúlt egész a kukimig. Mindketten remegtünk, annyira vártuk már, hogy egymáséi lehessünk.
Sajnos olyan állapotban voltam akkor már, hogy nem emlékszem pontosan mindenre, de azért megpróbálom viszonylag pontosan idézni a történéseket. Benyúltam két ujjammal a puncijába, és elkezdtem ujjazni. Nagyon nedves és tág volt, ki volt már éhezve, hiszen ő is két hete ment el utoljára. ezt nem folytattam sokáig, mert mindketten többet akartunk. Háton fordult, én rámásztam, a kukim odaérintettem a puncijához, de még nem dugtam, be, vártam, hogy követelje. (Bár csak a buszokra is ilyen keveset kellene várni...) "Csak dugd már be!" - valahogy így hangzott a követelés, ha jól emlékszem. Én meg, nagy kegyesen engedelmeskedtem. Mindketten felnyögtünk, annyira vártuk már ezt a pillanatot. Elkezdtem lassan mozogni benne. Aztán gyorsan. A sebességváltozásom függvényét a következő egyenlettel tudnám leírni: (nem tehetek róla, ilyen sz*r poénok jutnak folyton az eszembe. Pedig nem is mérnöki pályán vagyok. A barátnőm is többször megjegyezte, hogy a romantikus pillanatokat olyan ügyesen el tudom rontani egy-két ilyen idióta beszólással... Na, mindegy)
Tehát, amíg ezt a megjegyzést olvastad, én már közel jutottam a csúcshoz, és most épp ott tartok, hogy nagyon koncentrálok, mert még nem akarok elmenni. Közben a melleit csókolgatom, nyalogatom, a mellbimbóját szívom, játszok vele az orrommal és a számmal, a bal kezemmel támaszkodok, a jobbal a szeméremdombja körül ólálkodok, és a csiklóját izgatom. Nagyokat nyög, zilál, amitől én még jobban felpörgök, és végem van. Először szeretkeztünk óvszer nélkül, mert már fogamzásgátlót szed, és ez már olyan nap volt, amikor biztosan hatott a szer. Felkiáltottam, hogy elmegyek, ő gyorsan kihúzta a kukim, hirtelen nem értettem, miért, de aztán elég hamar világossá vált. Azt akarta, hogy a testére élvezzek. Én meg, mint egy jó kisfiú, a testére élveztem...
Összerogytam, majd átöleltük egymást. Így már én is "olyan" lettem. Még egy picit, amíg kemény voltam, visszadugtam, és folytattam, de ez maximum egy percig tarthatott, utána teljesen elernyedtem. Gyorsan elmentünk, és lemostuk magunkról az emberi test egyetlen ostorral mozgó sejttípusának a képviselőit. (hiába, biológus szakon vagyok...) Siettünk vissza a szobába, mert nekem, illetve hát a nyelvemnek volt egy kis dolga. Elfeküdt az ágyon, és széttette a lábait. Én elhasaltam köztük, fejem pont a megfelelő helyen volt. Kiöltöttem a nyelvemet, melynek legvége elérte a csikóját. Felszisszent. Kezemmel kicsit feljebb húztam a bőr, majd megint megnyaltam. Most már határozottabban. Még egy rövid ideig játszottam vele így, de aztán nem bírtam a látvánnyal, muszáj volt belevetnem magam. Elkezdtem nyalni, és ujjazni is. A kettő együtt egy picit nehezebb, mert nem tudom úgy helyezni a kezem, hogy elférjen, de megéri kicsit hanyagolni ezt a fajta komfortérzetet, hiszen, nincs annál jobb, mikor a punciját nyalhatom. Imádom. Olyan tág volt még mindig, hogy teljesen elcsodálkoztam. Egyre hevesebben csináltam, ő is egyre hevesebben lélegzett. Megkért, hogy hatoljak ismét belé. Én is akartam, bár még nem töltődtem 100% - osan vissza az élvezésem óta. Ő hasra fordult, én behelyeztem hátulról. Ezt a pozíciót azért szeretjük, mert kényelmes, és a kezemmel közben tudom izgatni a csiklóját. Eléggé gyorsan mozogtam, bár vigyáznom kellett, mert könnyen kicsúszhatott a kukim, hiszen nem voltam nagyon kemény.
Egyre vadabbul csináltam, és egyre jobban csodálkoztam, hogy bírja ilyen sokáig. Annyira sokáig bírta, hogy másodszorra is elmentem, pedig nagyon küzdöttem ellene. Nem tudom, mi volt akkor velem. Beleélveztem a puncijába. Fantasztikus érzés volt. Ezután átfordult, én mellé feküdtem, bal kezemen két ujjamat benyálaztam, és elkezdtem simogatni a csiklóját. Néha benyúltam mélyre, ahová szerintem 4 ujjam is gond nélkül befért volna akkor. Nagyon nedves volt, és kapkodott a levegő után. Éreztem, hogy már nem bírja sokáig. Ezért egyre gyorsabban dörzsöltem. Sejtésem igaznak bizonyult, hatalmas nyögések közepette elélvezett, és megcsókolt. Őszintén szólva kicsit megijedtem a hangerőtől, mert csupán egy vékony fal választott minket el az anyukájától. De hát istenem... Úgy is tudja.
Fantasztikusan jól éreztem magamat azon az estén, akárcsak az összes többi vele töltött napomon. A hétvége többi napját végig szeretkeztük. Vasárnap elmentünk Pozsonyba, ahol egy romantikusat sétáltunk egy parkban, egy tó körül. Nagyon jól éreztem magam azon a hétvégén. De tényleg. Most itt ülök a gép előtt, és szomorú vagyok. Holnap megyek haza, és a hétvégén megint nem találkozunk. De utána igen. És csak ez éltet. Minden nap csak rá gondolok. 18 évesen egy tőle kapott plüss nyuszival alszok. Egy kollégiumi szobában. Ilyen őrült is csak egy szerelmes lehet... SZERETEM.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.